Időskorúak által igényelhető pénzbeli és természetbeni ellátások
szorulnak. Nyugellátásuk összegétől függően, a lakóhelyük szerinti önkormányzattól kérhetnek
segítséget. Az alábbiakban összefoglalom azokat a pénzbeli és természetbeni juttatásokat,
melyeket a nyugdíjas személyek is igényelhetnek önkormányzatuktól.
– Pénzbeli ellátások
– Időskorúak járadéka
Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő
hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve
alacsony összegű ellátással (pl házastársi pótlék) rendelkeznek. Megállapítja a járáshivatal
Jogosultság:
Az a személy aki:
– a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és akinek saját és vele együtt lakó házastársa,
élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-át (24 225,- Ft)
– egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, s akinek
havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
100%-át (28 500,- Ft)
– egyedülálló, 75. életévét betöltötte, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át (38 475,- Ft).
Ápolási díj
Az ápolási díjnak három kategóriája van, amit szintén a szociális ellátásról szóló törvény ( 1993.
évi III. törvény) tartalmaz.
és tartósan betegek, vagy életkori megkötés nélkül súlyos fogyatékosságban
szenvednek, tartós gondozásra szorulnak. Az ápolási díj mértéke 2023-ban 45 665
Ft/hó.
szakértői vélemény alapján fokozott ápolást igénylő, súlyos fogyatékos személyeknek
minősülnek. Összege 2023-ban 68 500 Ft/hó
c.) kiemelt összegű ápolási díj: olyan személyek otthoni gondozására jár, akiknél az
egészségkárosodás – rehabilitációs szakvélemény alapján – „E” kategóriába tartozik.
Mértéke 2023-ban 82 200 Ft/hó.
Az ápolási díjakat a járási hivatalok állapítják meg.
Települési támogatás
Az önkormányzat képviselő testülete, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek
alapján települési támogatást nyújt, amelynek formái a következők lehetnek:
– lakhatáshoz kapcsolódó támogatás
– 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását végző személy részére
nyújtott támogatás
– gyógyszerkiadásokhoz való hozzájárulás
– lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó felhalmozott hátralék rendezéséhez hozzájárulás
Természetben nyújtott szociális ellátások
Közgyógyellátás
A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához
kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki. A
közgyógyellátásra való jogosultságot nem a betegség típusa, hanem a szociális rászorultság
alapozza meg.
Jogosultság
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a
társadalombiztosítási támogatásba befogadott
– járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre – ideértve a különleges
táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig,
– gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is,
valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.
Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult:
– az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú;
– a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;
– a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
– a rokkantsági járadékos;
– aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság
komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
– az, aki rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
– az aki öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy öregségi nyugdíjban
részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon
rokkantsági ellátásban részesült I-II. csoportú rokkantságára tekintettel, vagy egészségi
állapota nem haladta meg a 30%-os mértéket.
– aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül
Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres
gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja
– az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft)
feltéve, hogy
– a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 105%-át (29 925,- Ft), egyedül élő esetén 155%-át (44 175,- Ft).
hivatal dönt.
A jogosultság megállapításának időtartama
– alanyi alapon való jogosultságot négy évre,
– normatív alapon való jogosultságot két évre állapítják meg.
– A jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát
követő 15 nap.
Összeg
Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de
legfeljebb havi 12.000,- Ft lehet. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi
1.000,- Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra.
Az eseti keret éves összege 6.000,- Ft.
Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül
megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.
Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló
terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan
változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret
megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1.000,-
forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van az egyéni
gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára. A felülvizsgálat során az egyéni gyógyszerkeret
újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának
összege az 1.000,- forintot eléri. A jogosultság lejártát megelőző három hónapban az egyéni
gyógyszerkeret felülvizsgálatát nem lehet kérni. Az igazolványt az egészségbiztosítási szerv –
a jogosultságot megállapító határozat alapján – az abban megjelölt időtartamra, hivatalból állítja
ki.
Az időseknek nyújtott szociális szolgáltatások
Magyarországon az idősellátásban megkülönböztetünk alapszolgáltatásokat és szakosított
ellátási formákat. Az alapszolgáltatások keretébe tartozik a szociális étkeztetés, a házi
segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása. Szakosított
ellátást nyújtanak az idősek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos idősek
otthonai, valamint az átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóháza.
Szociális étkeztetés: Minden önkormányzatnak kötelező ezt a szolgáltatási biztosítania,
lakosságszámtól függetlenül. A szolgáltatás keretein belül azoknak a rászorulóknak kell
biztosítani legalább napi egyszeri étkezést, akik azt koruk, egészségi állapotuk vagy egyéb ok
(fogyatékosság, szenvedélybetegség, hajléktalanság) miatt önmaguknak, illetve eltartottjaiknak
tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek megoldani. A rászorultak a megjelölt helyen
elfogyaszthatják, vagy hazavihetik az ételt; ha erre nem képesek (pl. betegség miatt), a
szolgáltatást nyújtók a lakásukra szállítják az ebédet. Az, hogy ki és milyen formánban jogosult az étkeztetésre (kinek mennyit kell fizetnie havonta az ételért), saját rendeletben a helyi
önkormányzat határozza meg.
Házi segítségnyújtás: Keretében szociális segítést vagy – szociális segítést is magába foglaló –
személyi gondozást kell nyújtani. Az ellátást minden településen kötelező biztosítani,
lakosságszámtól függetlenül. Célcsoportja azok az idős, beteg vagy fogyatékos személyek, akik
a mindennapi életben nélkülözhetetlen feladataik ellátásában (fürdés, bevásárlás, takarítás,
hivatalos ügyintézés, főzés, mosás, fűtés stb.) másokra szorulnak. A szociális törvény szerint
az alapvető gondozás és az alapápolás körébe tartozó feladatokat látja el, segítséget nyújt az
önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek
megtartásában, valamint prevenciós szerepet tölt be, hiszen segítséget nyújt a vészhelyzetek
kialakulásának megelőzésében. A szolgáltatás ma elsősorban időskorú személyek ellátását
biztosítja. A szolgáltatás térítésköteles, de a térítés mértékét személyre szabottan állapítják meg.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban
élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő
használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére
az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítását célzó ellátás.
Megadja azt a biztonságot, amire egy idős, beteg embernek szüksége van: a nap 24 órájában
elérhetővé tesz ez diszpécserszolgálatot, amely jelzésre az idős, beteg emberhez kiküldi a
gondozót, ha szükséges az orvost, a mentőt, de ha kell, a rendőrséget is értesíti. A
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az önkormányzatoknak nem kötelező feladata, így csak
egyes településeken hozzáférhető. A szolgáltatás térítésköteles, mértékét személyre szabottan
határozzák meg.
Időskorúak nappali ellátása: a nappali szolgáltatás célja, hogy lehetőséget biztosítson az idős
ellátottak számára otthonuk fenntartása mellett napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra,
valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére és napközbeni étkeztetésre. A
szolgáltatások körébe tartoznak többek között a szabadidős programok szervezése, szükség
szerint az egészségügyi alapellátáshoz és a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, segítség
hivatalos ügyek intézésében, munkavégzés szervezése, életvitelre vonatkozó tanácsadás,
életvezetés segítése. A felsorolt alapszolgáltatások igénybevételének módjáról az adott
településen működő családsegítő szolgálat munkatársánál vagy a helyi jegyzőnél tudnak
tájékozódni az idős rászorulók, illetve a szolgáltatás iránt érdeklődők.
Szakosított ellátások:
Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: a szakosított ellátások a bentlakásos
intézményrendszer tagjait ölelik fel. Két alaptípusát különböztetjük meg a bentlakásos
intézményeknek: az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeket, amelynek körébe tartozik az
időskorúak gondozóháza, illetve az ápolást-gondozást nyújtó, azaz tartós bentlakást biztosító
intézményeket. Ebbe a körbe tartozik az idősek otthona.
Időskorúak gondozóháza (idősek átmeneti ellátása): a szociális törvény vezette be ezt az
átmeneti elhelyezési formát, amelynek célja, hogy ideiglenes jelleggel (legfeljebb egy évi
időtartamra, de orvosi szakvélemény alapján ez további egy évvel meghosszabbítható)
folyamatos ellátást biztosítson azoknak az idős embereknek, akik betegségük vagy egyéb ok
miatt ideiglenes nem képesek önmagukról gondoskodni. Az ellátást az intézményvezetőnél
írásban kell kérelmezni. A szolgáltatás térítésköteles, a térítés mértékét személyre szabottan
állapítják meg.
Ápolást-gondozást nyújtó, tartós bentlakást biztosító intézmények – idősek otthonai: ebbe a
típusú intézménybe azok kerülhetnek be, akik életkorúk, egészségi állapotuk vagy szociális
helyzetük következtében rászorulók, saját otthonukban kielégítően nem gondozhatók, csak
személyes gondoskodást biztosító intézményben láthatók el. A szociális törvény eredetileg
azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött, időskorú személyeknek biztosított ápolást-gondozást,
akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelt. Az ápolástgondozást
nyújtó intézmények napi háromszori étkezést, ruházatot, mentális gondozást és
egészségügyi ellátást biztosítanak. Az intézmény feladata a komplex gondozási tevékenység
biztosítása, ez folyamatos 24 órás szolgálatot jelent. Külön gondozási egységben vagy
csoportban látják el a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképpel rendelkező
személyeket. Az ellátást az intézményvezetőnél írásban kell kérelmezni. A szolgáltatás
térítésköteles, de a térítés mértékét személyre szabottan állapítják meg.
2023. 01. 29.
Balogh Erika