Az önismeret és az önbizalom megszerzése

Az önismeret egy hosszú és következetes belső folyamat eredménye. Meg kell tanulni kapcsolatba lépni önmagunkkal. Merni kell szembenézni a tulajdonságainkkal, cselekedeteinkkel. Ez rendszeres belső párbeszédet igényel. A legtöbb, amit tehetünk: a törekvés.

Életünk során számtalan hibát követünk le, de ez nagyon jó, hiszen ezekből tanulhatunk, meghatározzák fejlődésünk állomásait. Ne cipeljük magunkkal az önvádaskodást. A megbánás és a felismerés után bocsássunk meg magunknak, különben saját energiánkat emésztjük fel.

Szerencsére ma már olyan korban élünk, ahol előtérbe került az önismeret. Szüleink, nagyszüleink meghatározott sémák szerint éltek, a társadalom szűk határok közé szorította az életüket. Megmondták milyen a rendes férfi, a rendes nő, és milyen legyen a viszonyuk. Ez valahol jó is volt, mert nem kellett azon gondolkodni „Ki is vagyok én valójában”. Megmondták milyen legyél. Aki ezt nem követte, deviáns volt, szembe állt a társadalommal.

Ma már rendelkezünk olyan tudásokkal, amelyek segítenek felismerni, hogy kik vagyunk valójában.

Egyre inkább terjed az a gondolkodás, miszerint az” Ép testben ép lélek „ oda-vissza érvényes. Az ép lélek ad ép testet. Ez a holisztikus gondolkodás. Vagyis a betegségeink – nagy többségben – lelki eredetűek. Szinte minden ember felteszi a kérdést, amikor beteg lesz – főleg ha az gyógyíthatatlan – miért én? Ha figyelünk lelkünk üzeneteire, akkor önvizsgálatot tartunk, és feltesszük a kérdést: Min kell változtatnom?

Az önismeret elmélyítésére, az önbizalom megszerzésére, önmagunk megismerésére számtalan módszer van ( jóga, meditáció, pszichodráma, segítő beszélgetés stb) és aki nyitott szemmel és lélekkel jár, megtalálja a neki megfelelőt.

Dolgozni kell azon, hogy meglássuk saját értékeinket. Szeresd magad, törődj azzal, ami erőt ad. Szakíts magadnak énidőt, amikor magaddal vagy. Merj önző lenni! Ne másoknak, magadnak akarj megfelelni. Merd élvezni az életet, mert aki görcsös és keserű, az se önmagának, sem másoknak nem tud adni. Tanulj meg egyedül lenni, elmélyülni, elhallgatni. Mindezekkel együtt a legfontosabb: légy őszinte magadhoz!

Ez nagyon nehéz, de megéri a küzdelem.

Buddha is megmondta: „ Küzdelem és szenvedés nélkül nincs fejlődés”

 

Balogh Erika – Mentálhigiénés szakember